Eljut-e vajon ennek a tanulmánynak a tartalma mindazokhoz, akik tehetnének a kisebbségi anomáliák ellen?
2008.10.26. 15:42 Muity Mijo
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK JELENTÉSE A 2006. ÉVI TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKRÓL
Hányszor halljuk: etnobiznisz!
Halljuk, felháborodunk, legyintünk, majd minden halad változatlanul tovább.
Legyintünk, mert jól tudjuk kiken múlik e műfaj léte, kik kezében összpontosul az a hatalom, mely ellen ténylegesen senki nem tesz azok közül, aki tehetne, mert a léte, a kenyere forog kockán. Azok veszélyeztetik a kenyerét, kik számára az etnobiznisz jelenti a mindennapi kenyeret. No meg a rávalót!
Látszólagos intézkedések történnek időnként, néha csavarintanak a vonatkozó törvényeken, a szabályokon, aztán a lényeg mit sem változik: hatalmas számban maradnak felszínen haszonélvezői a kisebbségi kérdéseknek.
Hány lojális segítőnktől, lelkes drukkerünktől kaptuk mi meg Gálaik, Kricskovicsok, Muityok és más röghöz kötődő és ragaszkodó bunyevácaink: megéri ez nektek ..., érdemes ennyit küzdenetek ..., megfizeti nektek valaki is a fáradozásotokat?
Igen! Megéri tudatában lenni annak, hogy mi legalább megpróbáltuk, tovább próbálkozunk, balgán és némán nem hagyjuk veszni vérünket!
Igen! Megéri küzdeni és fáradozni még akkor is, ha mindezt nem aratja azonnali siker.
No és hogy ki fizet mindezért? Ki fizeti a révészt?
Természetesen rajtunk kívül senki más!
Mi fizetjük meg az árát annak a csökönyösségnek, ami az alaptermészetünk velejárója. A mi zsebünk bánja, ami idegünk károsodik, a mi energiánk vész el. Egyetlen reményünk marad csupán: talán nem hiába!
Ajánlott bejegyzések:
